Márk 11:20-24 (EFO)
20Reggel ismét elmentek a fügefa mellett, és látták, hogy az gyökerestől kiszáradt. 21 Péter felismerte a fát, és ezt mondta: „Mester! Ez az a fügefa, amelyet megátkoztál — nézd, hogy kiszáradt!”
22 Jézus így válaszolt: „Legyen bennetek Isten hite! 23 Igazán mondom nektek: Ha valaki azt mondja ennek a hegynek: »Menj, és zuhanj a tengerbe!«, és nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, az megtörténik — akkor úgy is lesz. 24 Ezért mondom nektek: amikor imádságban kértek valamit, higgyétek, hogy az már a tiétek, és akkor valóban meg is fogjátok kapni!
Péter és a többi tanítvány csodálkozott, hogy megtörtént mindaz, amit az Úr mondott… hmm… miért csodálkoztak rajta vajon? Nem látták elégszer, hogy amit a testben megjelent Isten kimond az egyszerűen nem tud nem megtörténni? Dehogynem! A szívüknek keménysége miatt csodálkoztak! Honnan veszem, hogy ezért ült ki az arcukra a „mélytengeri döbbenet” és adtak hangot is annak? Hát egy másik Igeszakaszból, ami csak szabadon idézve, akkor esett meg, amikor a viharos genezáreti tavon vesződtek és majdnem elsüllyedtek majd az Úr tovább akart menni a víz tetején elhaladva mellettük, és ők meglátva Jézust, kiáltoztak félelmükben, mert azt gondolták, hogy kísértetet látnak, erre Péter, kérte, hogy „ha tényleg az Úr az, akkor hozzá mehessen a vízen,” majd amikor Jézus mondta, hogy menjen, elindult, aztán ránézett a viharos hullámokra (levette a tekintetét az Úrról) és a félelem miatt merülni kezdett, (hmm. merülni kezdett, tehát nem elmerült egyből, mint a balta nyél nélkül, hanem fokozatosan merült, ez már önmagában is csoda és lehetne csak ebből a kis esetből egy órás prédikációt mondani), majd Jézus megragadta, együtt beléptek a hajóba, ott az Úr ráparancsolt a szélre és a hullámokra és „lett nagy csendesség, amin mit csináltak???”
Márk 6, 51-52 (Károli)
51 Ekkor beméne hozzájuk a hajóba, és elállt a szél; õk pedig magukban SZERFÖLÖTT ÁLMÉLKODNAK ÉS CSODÁLKOZNAK VALA.
52 Mert nem okultak a kenyereken, MIVELHOGY A SZÍVÖK MEG VALA KEMÉNYEDVE.
Tehát ebből az a tanulság, ha meglátjuk, amint az Úr általunk is ugyanazokat teszi, mint földi szolgálata idején (János 14,12) és „szerfölött álmélkodunk és csodálkozunk” rajta, hogy-nahát, megtörtént, amit kértem az Atyától Jézus Nevében???!!! Hogy lehet ez??? Nem is gondoltam volna, hogy ez lehetséges!!! Hogy Jézus nem hazudott, amikor azt mondta, ha valamit kérek az Atyától azt meg is kapom??!! Mindenre számítottam, csak erre nem, vagyis nem is számítottam arra, hogy meg is valósul, csak megszokásból imádkoztam stb. stb.– Nos, ebben az esetben az Ige azt mondja ránk, hogy „a szívünk meg van keményedve”!
Ugyanis a világ legtermészetesebb és legnyilvánvalóbb dolga, ha Jézus mond valamit az úgy is van! És még egy fontos dolog. A Márk evangélium 11,24-ben nagyon helyesen (összhangban az eredeti görög szavakkal) az egyszerű fordításban így szól az Úr: „ Márk 11,24 (EFO) Ezért mondom nektek: amikor imádságban kértek valamit, higgyétek, hogy az már a tiétek, és akkor valóban meg is fogjátok kapni! „
Itt egy hatalmas „imatitkot” árul el nekünk a Szentírás. Az imakérések 90%-ában ezért nem kapják/látják meg a választ az emberek mert nem ezt teszik. Történetesen, hogy amikor kérnek valamit, azt nem veszik azonnal megválaszoltnak, így múlt időben, hanem mindig jövő időbe helyezik, és megpróbálják valahogy kihúzni, kikunyerálni, kibokszolni állandó kérésekkel, imaáradattal Istenből, hogy—légyszi, légyszi, légyszi, add meg nekem!!! ADD MEG!!! Pedig ha Jézus Nevében kértél és Isten gyermeke vagy, akkor bizony már megkaptad, amit kértél, ez akkor is így van ha még a fizikai világban nem látod! Sőt, mivel mindennel előre el vagyunk látva Krisztusban, ami az életre és az Istennel való meghitt kapcsolatra kell, még lényegében kérni sem kellene, hanem csak megköszönni a gondoskodását! De ha már kérsz, akkor aszerint tedd, ahogy az Újszövetségben látod azt! Ha kérsz valamit a földi szüleidtől, ugye nem nyaggatod folyton őket, ha már megmondták, hogy meg is vették neked, tehát tiéd?
Nem hívod föl minden nap az őseidet, hogy- na anya/apa, kérlek csak az kellene, csak ez az egy dolog, adjátok már meg!!!–
Ha ezt tennéd, ők biztosan nagyon furcsán néznének rád és azt mondanák: – De hát már a tiéd, megvettük neked! – Megdöbbentő, de tény, hogy vannak, akik jobban hisznek szüleik/házastársuk/
gyermekeik/barátaik szavainak és ígéretének, mint az Úr Jézus Krisztuséinak! Pedig ők mind emberek, akik meg is hallhatnak, kifogyhat a pénzük, sőt hazudhatnak is, míg Istenre ezek nem jellemzőek! Nagyon materialistának és érzékszervektől befolyásolt/vezérelt testi embernek kell lenned ugyanis ahhoz, ha csak akkor hiszel el valamit „hitetlen Tamás” módjára, ha már azt látod is!
Tehát a fontos, az Úr Jézus által kijelentett sorrend:
1; Kérek Jézus Nevében az Atyától
2; Elhiszem, hogy megadta
3; Hálát adok érte, hogy megvan nekem, amikor csak eszembe jut a kérésem
4; Az imakérésem testet/anyagot ölt ebben a földi dimenzióban is.
2022. október, Felvidék
