ApCsel 9,4 (EFO)
“ő pedig a földre esett. Azután egy hangot hallott: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?”
Mikor Sault a Damaszkuszi úton megszólította Jézus, nem az volt a kérdése, miért üldözöd a bennem hívőket, hanem, MIÉRT ÜLDÖZÖL ENGEM? Ez kell, hogy jelentsen nekünk valamit! Méghozzá azt, hogy az Úr teljesen azonosítja magát velünk, tökéletesen eggyé lettünk Ő benne, Ővele,
( Aki azonban az Úrhoz kapcsolódik, az szellemben egyesül vele. 1Korintus 6,17) mi alkotjuk az Ő testét!
Ez Isten kegyelméből valósult meg! Nincs senki, aki a saját jó cselekedeteiből kiérdemelhetné, hogy Krisztus testének részese legyen! Bármennyire is okoskodnak egyesek, ez a színtiszta kegyelem munkája! Az által váltunk Jézussal eggyé, hogy elhittük, amit Ő tett értünk és megvallottuk a szívünk hitét a szavainkkal! Ezért is tanítja nekünk az Ige, hogy ne ítélkezzünk, főképpen a testvéreinket ne ítéljük el, még akkor sem, ha az életük jelenleg nem túl dicsőséges! Nagy bajba lehet kerülni pl. ha valaki Isten felkentjeit ítéli, kárhoztatja, hisz így azon túlmenően, hogy beáll a sátán szárnysegédjének, magát a Megváltót ítéli és kárhoztatja, amint a fenti Igerészből is jól kivehető!
Tehát ne ítéljünk senkit el, semmiért!
Gyakoroljuk az irgalmasságot, könyörületességet és kegyelmet!
Mivel ez Isten igaz természete!
A vallásosság könyörtelenné, irgalmatlanná és szívtelenné teszi az embereket, és a vallásos, törvénykező szellemiség, jól megmutatkozik az állandó bűntudatkeltésből és a másik ember kárhoztatásából! (farizeus szindróma)!
Amint jól tudjuk, Saulból lett a későbbi Pál apostol, aki az Új Szövetség 2/3-át írta, mondhatnánk, hogy szörnyetegből-szépség!
A Mennyei Édesatyánk kegyelme csodálatos és csodákat eredményez! Nagyon örülök ennek! Te is?
2018. április, Ausztria
